Az Élim Evangélikus Szeretetotthonban hagyomány, hogy augusztus 20.-ához közeledve hálát adjunk az új kenyérért.
2025. augusztus 19-én izgatottan készültünk, helyszínt rendeztünk, hogy minden készen álljon az intézmény összes telephelyének fogadására. Külön öröm volt számunkra, hogy idén már az Élim Evangélikus Szeretetotthon Atyám Háza Idősek Otthona lakóit is körünkben köszönthettük.
Nagy szeretettel fogadtuk Adámi László nyugalmazott lelkész urat, aki vállalta az ünnepi istentisztelet megtartását. A rendezvényt Sipos Ilona intézményvezető asszony köszöntője nyitotta meg.
A közös éneklés és imádság után lelkész úr az Apostolok cselekedetei 2. fejezetének 42. verse alapján tartotta igehirdetését, mely vers így hangzik: „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.”
Együtt köszönhettük meg, hogy Isten gondoskodik rólunk, biztosítja számunkra a mindennapi kenyeret. Ez azonban nemcsak a testi táplálékot jelenti, hiszen a kenyér maga az élet és a fennmaradás jelképe. Életünk pedig csak Krisztusban lehet, vele és általa.
Laci bácsi gyermekkori emlékeivel érezhető közelségbe került hozzánk is a hagyományos kenyér készítése, a vetés és aratás folyamata.
Fontos kihangsúlyozni, hogy bár nem egyformán veszünk részt a kenyérkészítésben, mégis mindenki része a láncnak, szükségünk van egymásra. Segítenünk kell egymást. A keresztyének számára pedig ennél is többről van szó: szükségünk van az egymásra vigyázó, egymásért imádkozó, egymást Isten igéjével tápláló közösségre!
Keresztet rajzolni ne restelljünk a kenyérre, mielőtt felszeljük azt, hiszen Krisztus is úgy mutatkozott be: „én vagyok az élet kenyere…” (János 6,35)
Az istentiszteletet követően mindenkit terített asztal várt, hogy közösen fogyaszthassuk el a konyha által készített friss lecsót a megszentelt kenyérrel.
Köszönjük, hogy együtt ünnepelhettünk, hogy lakók és munkatársak közösen részesülhettek az áldásban.
Köszönjük Adámi László lelkész úr szolgálatát, a vacsoraközösséget.
